Bo Diddleynek nehéz gyerekkora volt. A nehézségek és akadályok azonban segítettek abban, hogy Bo-ból nemzetközi művészt hozzon létre. Diddley a rock and roll egyik alkotója.
A zenész egyedülálló képessége a gitározáshoz legendává tette. Emlékét a művész halála sem tudta "földbe taposni". Bo Diddley neve és az általa hátrahagyott örökség halhatatlan.
Ellas Ota Bates gyermekkora és fiatalsága
Ellas Ota Bates (az énekes valódi neve) 30. december 1928-án született McComb-ban, Mississippi államban. A fiút édesanyja unokatestvére, Juzy McDaniel nevelte fel, akinek vezetéknevét Ellas vette fel.
Az 1930-as évek közepén a család egy fekete területre költözött Chicagóban. Hamarosan megszabadult az "Ota" szótól, és Ellas McDaniel néven vált ismertté. Aztán először átitatták őt rock and roll motívumok.
Chicagóban a srác a helyi ebenezeri baptista gyülekezet aktív plébánosa volt. Ott több hangszeren sajátított el játszani. Hamarosan Chicagó szinte minden lakója értesült Ellas tehetségéről. A zeneiskola igazgatója meghívta saját együttesébe.
Ellas a ritmikus zenét részesítette előnyben. Ezért döntött úgy, hogy elsajátítja a gitárt. A fiatal zenész John Lee Hooker fellépésétől inspirálva kezdett együtt dolgozni Jerome Greennel. Eleinte a zene nem adott Ellasnak jövedelmet, így asztalosként és szerelőként kezdett extra pénzt keresni.
Bo Diddley kreatív útja
Néhány utcai fellépés nem volt elég a zenésznek. Tehetsége nem fejlődött ki. Hamarosan Ellas és több hasonló gondolkodású ember létrehozta a Hipsters csoportot. Idővel a zenészek Langley Avenue Jive Cats néven kezdtek fellépni.
Az együttes fellépései Chicago utcáin zajlottak. A srácok utcai művésznek pozícionálták magukat. Az 1950-es évek közepén Ellas összefogott Billy Boy Arnolddal, aki kiváló szájharmonikás volt, és Clifton Jamesszel, Roosevelt Jackson dobossal és basszusgitárossal.
Ebben a kompozícióban a zenészek kiadták az első demókat. Az I'm a Man és a Bo Diddley című dalokról beszélünk. Kicsit később a számokat újra felvették. A kvintett háttérénekesek szolgáltatásait vette igénybe. A debütáló kollekció 1955-ben jelent meg. A Bo Diddley zenei kompozíció igazi slágerré vált a rhythm and bluesban. Ebben az időszakban Ellas a Bo Diddley becenevet kapta.
Az 1950-es évek közepén a zenész a The Ed Sullivan Show tagja lett. A TV projekt munkatársai hallották Ellast dúdolni a Sixteen Tons számot az öltözőben. Azt kérték, hogy adják elő ezt a zenei kompozíciót a műsorban.
Nem botrányok nélkül
Ellas beleegyezett, de félreértelmezte a kérést. A zenész úgy döntött, hogy elő kell adnia az eredetileg megbeszélt számot és a Sixteen Tons-t is. A műsor házigazdája a fiatal művész bohóckodásaival foglalkozott, és az elmúlt 6 hónapban megtiltotta neki, hogy szerepeljen a műsorban.
A Sixteen Tons dal feldolgozása felkerült a Bo Diddley Is a Gunslinger albumra. A lemez 1960-ban jelent meg. Ez az előadó egyik legismertebb pályája.
1950-1960 között Bo Diddley számos "lédús" szerzeményt adott ki. Akkoriban a legemlékezetesebb dalok a következő számok voltak:
- Pretty Thing (1956);
- Say Man (1959);
- Nem ítélhetsz meg egy könyvet a borító alapján (1962).
A zenei kompozíciók, valamint a felülmúlhatatlan gitárjáték igazi sztárrá tették Bo Diddley-t. Az 1950-es évek végétől 1963-ig a művész 11 teljes hosszúságú stúdióalbumot adott ki.
Az 1960-as évek közepén Bo Diddley az Egyesült Királyságba látogatott műsorával. A művész az Everly Brothers-szel és Little Richarddal lépett fel a színpadon. Érdekesség, hogy a zenészek nyitányaként a közönség kedvencei, a Rolling Stones lépett fel.
Bo Diddley saját repertoárját töltötte be. Néha írt a színpad más képviselőinek. Például a Love is Strange Jody Williamsnek vagy a Mama (Can I Go Out) Jo Ann Campbellnek.
Bo Diddley hamarosan elhagyta Chicagót. A zenész Washingtonba költözött. Ott a művész létrehozta az első otthoni hangstúdiót. Nemcsak saját céljaira használta. Diddley gyakran készített stúdióban védenceinek.
A következő 10 évben Bo Diddley rajongókat gyűjtött a koncertjein. A zenész nemcsak nagy stadionokban, hanem kis klubokban is fellépett. A művész őszintén hitte, hogy nem a helyen van a lényeg, hanem a közönségben.
Érdekes tények Bo Diddley-ről
- A csúcspont és bizonyos értelemben a zenész felfedezése az úgynevezett „Bo Diddley beat” volt. A zenekritikusok megjegyzik, hogy a „Bo Diddley beat” egyfajta versengés a rhythm and blues és az afrikai zene metszéspontjában.
- A híresség zenei szerzeményei az egyik legnépszerűbbek a feldolgozott számok között.
- Vannak, akik Bo Diddley-t a rockzene úttörőjének nevezik.
- A legutóbb Bo Diddley által játszott gitárt 60 XNUMX dollárért kelt el aukción.
- Bo Diddley egyike a rock and roll történetének 20 híres művészének.
Bo Diddley karrierjének vége
1971 óta a zenész az új-mexikói Los Lunas tartományi városba költözött. Érdekes módon ebben az időszakban egy olyan szakmában próbálta ki magát, amely távol állt a kreativitástól. Beau vette át a seriff szerepét. De közben nem hagyta el kedvenc időtöltését - a zenét. A művész a művészetek mecénásaként is bejelentette magát. Diddley több autót adományozott a rendőrségnek.
1978-ban a zenész a napfényes Floridába költözött. Ott egy fényűző birtokot építettek a művésznek. Érdekes módon a művész maga is részt vett a ház építésében.
Egy évvel később a Clash "fűtőjeként" működött az Amerikai Egyesült Államokban zajló turnéjuk során. 1994-ben Bo Diddley egy színpadon lépett fel a legendás Rolling Stonesszal. Vele énekelte a Who Do You Love? című dalt.
A Bo Diddley csapata továbbra is fellépett. 1985 óta a zenészek ritkán adtak ki összeállításokat. De szép bónusz, hogy az együttes összetétele a nyolcvanas évek közepe óta nem változott. Maga Bo Diddley nem akarta ezt, azt állítva, hogy a végsőkig a csoportjával játszott.
Bo Diddley és csapata 2005-ben az Amerikai Egyesült Államokba utazott koncertprogramjával. 2006-ban a zenekar fellépett egy jótékonysági koncerten Ocean Springsben, amelyet súlyosan megrongált a Katrina hurrikán.
Bo Diddley életének utolsó évei
Két évvel később Bo Diddley bajba került. A művész már a színpadról kórházba került. A zenész agyvérzést kapott. Sokáig magához tért, mert nem tudott beszélni. Az éneklés és a hangszeren való játék szóba sem jöhetett.
A művész 2. június 2008-án hunyt el. Szívinfarktusban halt meg. Halála idején a zenész floridai házában élt. Bo halálának napján Diddleyt rokonok vették körül. Az egyik családtag azt mondta, hogy a művész utolsó szava a „mennyországba megyek” mondat volt.
