Maurice Ravel impresszionista zeneszerzőként lépett be a francia zene történetébe. Maurice zseniális szerzeményei ma a világ legjobb színházaiban hallhatók. Karmesterként és zenészként is megvalósította magát.
Gyerekek és tizenévesek
A briliáns maestro 7. március 1875-én született. A francia tartományi kisvárosban, Ciboure-ban született. Ravel szüleinek semmi közük nem volt a zenéhez. Például a családfő mérnökként dolgozott.
Íme egy érdekes pillanat: a svájci származású apa egy napot sem tudott zene nélkül élni. Emellett több hangszeren is játszott. Természetesen tudását átadta a fiának. Anya jó nevelést kapott. Megpróbálta a megfelelő életértékeket kialakítani fiában.
Maurice gyermekkorát Párizsban töltötte, ahová első gyermekük születése után az egész család költözött. A szülők úgy döntöttek, hogy kifejlesztik fiukban a kreativitás iránti szeretetet, ezért tanulta a kottaírás alapjait, és tinédzserként a helyi konzervatóriumba került. A bemutatott intézményben híres zenészek tanítottak - Foret és Berno.
A diploma megszerzéséhez vezető út meglehetősen nehéznek bizonyult. Az a tény, hogy Maurice Ravelnek már volt saját nézete a zenéről és a kompozíciók felépítéséről. Nem habozott kifejteni véleményét a tanároknak, amiért többször is kizárták, majd ismét visszakerült a tanulók sorába.
Maurice Ravel zeneszerző alkotói útja és zenéje
Ha nem túlzó, és becsukja a szemét Ravel karaktere előtt, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a tanárok azonnal megláttak benne egy rögöt. Áramának egyik legtehetségesebb tanítványa volt, így a zseniális Fauré gyámsága alá került.
A mentor szorosan együttműködni kezdett a tanulóval, és hamarosan csodálatos zenei alkotások kerültek elő tolla alól. Az akkori zenekedvelők a bemutatott kompozíciók közül különösen nagy szeretettel üdvözölték az "Antik Menüettet".
Ravel azután fedezte fel igazi szenvedélyét a zeneírás iránt, hogy volt szerencséje beszélgetni Erika Satie-vel. Az impresszionizmus, a zenei huncutság „atyjaként” vált híressé, akinek munkássága sokáig tiltott maradt.
A konzervatórium elvégzése után keményen dolgozott. Körülbelül 15 évig fáradhatatlanul alkotott új műveket, de sajnos nem tudott széles körben híressé válni. Gondolatait nem sikerült a nyilvánosság elé tárnia. A maestro zenéje reagált az adott irányzatokra. De kortársait elfordította az a tény, hogy a kompozíciókat impresszionista esztétikával fűszerezték.
A maestro innovatív szemlélete nagyon bosszantotta az úgynevezett középiskola képviselőit. Ravel egymás után többször is megpróbálta próbára tenni tehetségét a hőn áhított Róma-díjért folyó versenyben, de minden alkalommal más-más ember nyert. Egy újabb próbálkozás, hogy győztesként távozzon a versenyből, nemcsak a zeneszerző életét változtatta meg gyökeresen, hanem némi változást hozott a párizsi zenei világban is.
Maestro népszerűsége
Amikor Ravel jelentkezett a versenyre, elutasították. A szervezők azzal érveltek, hogy a korhatárok nem teszik lehetővé, hogy a maestro részt vegyen a versenyen. Kiderült, hogy csak azok a zenészek vehetnek részt a versenyen, akiknek életkora nem érte el a 30. életévet. Ekkor még nem sikerült kerek dátumot ünnepelnie. Úgy ítélte meg, hogy az elutasítás nem felel meg a megállapított szabályoknak.
Ennek fényében erős botrány robbant ki, amely végül számos csalást tárt fel a zsűritagok részéről. Leváltották posztjáról a Művészeti Akadémia tetejét, helyét Ravel egykori tanára, Gabriel Foret vette át.
Ezen események hátterében maga a zeneszerző igazi hőssé vált. Népszerűsége napról napra erősödni kezdett, és a kreativitás iránti érdeklődés egyre nagyobb lendületet kapott. Valóságos vita robbant ki erről a kétértelmű személyiségről. A maestro zseniális alkotásai mindenhol felcsendültek a világ legjobb színházaiban. Úgy kezdtek beszélni róla, mint az impresszionizmus egyik legfényesebb képviselőjéről.
Csökkent kreativitás
Az első világháború kitörésével csökkentette alkotói tevékenységét. A frontra akart menni, de alacsony termete miatt nem vitték el. Végül besorozták a szolgálatba. Erről az időszakról fog írni emlékirataiban.
A béke beállta után Ravel zeneműveket írt. Igaz, most más műfajban kezdett dolgozni. Ebben az időszakban komponálta a Couperin sírját, és személyesen is találkozott Szergej Gyjagilevvel.
Az ismeretség erős barátsággá nőtte ki magát. Ravel még több Diaghilev-produkcióhoz is írt zenei kíséretet - Daphnis és Chloe és Waltz.
Csúcs népszerűség Maurice Ravel
Erre az időszakra esik a zeneszerző népszerűségének csúcsa. Hírneve már régóta túlmutat szülőhazáján, Franciaországon, ezért európai körútra indult. A nagyvárosokban tapssal fogadták. A maestrót a zenei világ népszerű képviselői keresték fel parancsokkal. Szergej Koussevicky karmesternek például megírta a Szergej Kouszevickij karmesternek egy hangszerelést Modeszt Muszorgszkij Képei egy kiállításon című művéből.
Ugyanakkor komponál egy művet a Bolero zenekarnak. Vegye figyelembe, hogy ma ez a munka Ravel egyik legnépszerűbb alkotása. A "Bolero" írásának története egyszerű és érdekes. A híres balerina dobta a mű megírásának ötletét a zeneszerzőnek. A partitúrán dolgozva a mester azt írta Koussevitzkynek, hogy hiányzik belőle a forma és a fejlesztés. A kotta tökéletesen összefonta a klasszikusokat a spanyol zene ritmusaival.
A Bolero bemutatása után a maestro népszerűsége megtízszereződött. Írtak róla európai lapok, fiatal zeneszerzők felnéztek rá, a gondoskodó rajongók hazájukban szerették volna látni.
A maestro életének utolsó évei nem nevezhetők termékenynek. Keveset dolgozott. 1932-ben egy európai körútja során súlyos autóbalesetet szenvedett. Sok sérülést szenvedett, amelyek hosszú távú kezelést és rehabilitációt igényeltek. A zeneszerző utolsó műve a "Három dal" volt, amelyet kifejezetten Fjodor Chaliapin számára írt.
A magánélet részletei
Nem szeretett a magánéletéről beszélni. A mai napig nem tudni, hogy a mesternek volt-e románca az ellenkező nem képviselőivel. Nem hagyott maga után örököst. Maurice nem vette feleségül egyik nőt sem, akit ismert.
Érdekes tények Maurice Ravelről
- Kedvenc mestere Mozart volt. Gyönyörködött és hallgatta a maestro zseniális műveit.
- A "Bolero" előadása 17 percig tart.
- A nőkről szóló információk hiánya miatt az életrajzírók azt sugallják, hogy érdeklődést mutatott a férfiak iránt. De erre nincs hivatalos megerősítés.
- Nem igazán szeretett hangszeren játszani. A kompozíciók komponálása sokkal nagyobb örömet okozott számára.
- A maestro zongoraversenyt komponált a bal kézre.
Egy nagy zeneszerző halála
A múlt század 33. évében súlyos idegrendszeri betegséget diagnosztizáltak nála. Az orvosok szerint a betegség egy autóbalesetben szerzett sérülés hátterében alakult ki. Négy évvel később agyműtéten esett át. Ez azonban végzetesnek bizonyult. 4. december 28-án halt meg.