A "Zero" egy szovjet csapat. A csoport nagyban hozzájárult a hazai rock and roll fejlődéséhez. A modern zenekedvelők fejhallgatójában a mai napig felcsendül néhány zenész szám.
2019-ben a Zero csoport ünnepelte a zenekar születésének 30. évfordulóját. A népszerűség szempontjából a csoport nem alacsonyabb az orosz rock jól ismert "gurujánál" - az "Earthlings", "Kino", "King and the Jester", valamint a "Gas Sector" csoportoknál.
A Zero csoport létrejöttének és összeállításának története
A Zero csapat eredete Fedor Chistyakov. Tinédzserként fedezte fel a zene varázslatos világát, ezért úgy döntött, hogy ebben a résben valósítja meg magát.
7. osztályos tanulóként Chistyakov találkozott Alekszej Nyikolajevvel, aki szeretett vonós hangszereken játszani. Abban az időben Lyoshának már volt saját csapata.
A zenészek iskolai bulikon és diszkókon léptek fel. Így Fedor csatlakozott a Nikolaev csapatához. Néhány évvel később a zenészek találkoztak Anatolij Platonovval.
Anatolij, miután meglátogatta a fiatal csoport előadását, szintén úgy döntött, hogy részt vesz benne. Az iskolai tanulás háttérbe szorult. A srácok minden idejüket a próbáknak szentelték. Az első próbákat egyébként az utcákon, a pincében és a lakásokban tartották.
A zenészek 10. osztályos tanulóként annyi anyagot halmoztak fel, hogy teljes pompájukban megmutassák magukat. Saját szerzeményű dalokkal a srácok Andrey Tropillo hangmérnökhöz mentek.
Tropillo nagybetűs ember. Egy időben olyan csoportokat "kicsavart", mint az "Aquarium", "Alice", "Time Machine".
Az új banda zenészei már 1986-ban kiadták debütáló lemezüket "Music of bastard files". Az 1980-as évek közepe volt a zenekar népszerűségének "csúcsa".
Az első lemez kiadásával a zenészek rajongókat szereztek. Most a csoport nemcsak iskolai diszkókon és bulikon lépett fel, hanem a szakmai színpadon is. Az eredeti összetételű csapat nem bírta sokáig.
Amíg Alekszej Nikolaev a hadseregben szolgált, több zenésznek sikerült meglátogatnia a csoportot. Sharkov, Voronov és Nikolcsak ült a dobok mögött.
Ráadásul Strukovnak, Starikovnak és Gusakovnak egy időben sikerült elhagynia a csapatot. És csak Chistyakov és Nikolaev tartotta ki a csoportot a végéig.
A zenekar elhagyja a színpadot
A zenészek 5 éve örvendeztetik meg a rajongókat minőségi punkkal. Aztán a "Zero" csoport teljesen eltűnt a szem elől. Ez az esemény annak köszönhető, hogy 1992-ben Fjodor Csisztjakov a szentpétervári Kresty előzetes letartóztatásban kötött ki.
A punkzenekar frontemberét az UKRF 30. cikke ("Bűncselekmény előkészítése és bűncselekmény kísérlete") alapján vádolták. Fedor sikeresen elindult a színpadon. Sokan ragyogó karriert jósoltak neki.
És minden rendben is lenne, de 1992-ben Csisztjakov késsel támadt élettársára, Irina Linnikre. Amikor Fedor bíróság elé állították, védelmében a fiatalember azt mondta, hogy meg akarta ölni Irinát, mert boszorkánynak tartja.
Hamarosan Fjodor Chistyakovot kényszerkezelésre küldték egy pszichiátriai klinikára. A fiatal férfi csalódást keltő paranoid skizofrénia diagnózist kapott.
Fedor szabadulása után csatlakozott a Jehova Tanúi vallási szervezethez. Ez a döntés befolyásolta a további magánéletet.
A zenekar visszatér a színpadra
Az 1990-es évek végén a Zero csoport visszatért a nagyszínpadra. A csapat tagja volt:
- Fedor Chistyakov (ének)
- Georgy Starikov (gitár);
- Alexey Nikolaev (dob);
- Peter Strukov (balalajka);
- Dmitrij Guszakov (basszusgitár)
Ebben a kompozícióban a zenészek több nagy turnét is játszottak. Ezenkívül a zenészek arról számoltak be, hogy csapatukat most a "Fjodor Chistyakov and the Zero Group" vagy "Fyodor Chistyakov and the Orchestra of Electronic Folklore" hívják.
A rajongók már korán szurkoltak kedvenc zenekaruk színpadra lépésének. 1998-ban, szinte közvetlenül a „Mit olyan zavar a szív” című album bemutatása után, a csapat feloszlott.
Az egyik verzió szerint a zenészek belefáradtak a Fjodor Chistyakov irányítása alatti munkába. Azt pletykálták, hogy a csoport frontembere gyakran volt betegség miatt nem megfelelő állapotban. A csoport összeomlása után Fedor új ötletgazdát szervezett - a Green Room csapatot.
Zenei csoport Zero
A Zero csoport zenéje sokrétű. A banda számaiban az orosz rock, folk rock, post-punk, folk punk és punk rock ötvözete hallható.
Ha figyelembe vesszük a "Music of bastard files" debütáló albumot, akkor megérthetjük, hogy eltér a zenekar későbbi repertoárjától.
A zenészek kezdetben a nyugati színtérhez igazodtak, így az első műben a poszt-punk hangzása hallatszik. De a zenekar legfőbb fénypontja természetesen a gombharmonika hangzása a rockkompozíciókban.
És ha a debütáló lemezen valahol a háttérben szólalt meg a harmonika, akkor a következő kompozíciókban a többi hangszer alig hallható volt.
A második stúdióalbum megjelenése után, amely a "Tales" nevet kapta, a "Zero" csoport népszerűsége nőtt. Az album 1989-ben jelent meg. Ebben az időben volt a zenekar turné életének "csúcsa".
A harmadik "Northern Boogie" gyűjteményt hangkazettára rögzítették. Ennek az albumnak a "chipje" az volt, hogy két részre osztották: "Northern Boogie" és "Flight to the Moon".
Ennek a gyűjteménynek több zeneszáma hangsávként szolgált a Bakhyt Kilibaev által rendezett "Gongofer" filmhez. A pszichedelikus és progresszív rock hangzása jól hallható a "Northern Boogie" albumon.
Az 1990-es évek elején a zenekar diszkográfiája a negyedik stúdióalbummal, a Dal a viszonzatlan szerelemről a szülőföldért címmel bővült. A zenekritikusok ezt a művet a Zero csoport diszkográfiájának legjobb albumának nevezik.
A gyűjteményben szereplő dalok szinte mindegyike sláger lett. Kötelező meghallgatni a dalt: „Megyek, dohányzom”, „Ember és macska”, „Dal egy igazi indiánról”, „Lenin utca”.
1992 hihetetlenül termékeny év volt a zenészek számára. A Zero csoport két albumot adott ki egyszerre: Polundra és Dope Ripe. Az elsőben trágár nyelvezet hallható, ami a csapat korábbi munkájában nem volt megfigyelhető.
Ma a nulladik csapat
2017-ben a csoport bemutatott egy új kislemezt, ami a "Time to Live" nevet kapta. Figyelemre méltó, hogy ez a kompozíció Chistyakov és Nikolaev utolsó munkája volt.
Ugyanebben 2017-ben vált ismertté, hogy Fedor Chistyakov úgy döntött, hogy 2018-ig lemondja az oroszországi koncerteket. A "Zero" csoport frontemberének megtagadása a turnétól az Orosz Föderáció állampolgárai számára az Egyesült Államokba történő vízumszerzési eljárás megváltozásával jár.
2017 áprilisában Chistyakov Amerikába távozott, miután Oroszországban betiltották a Jehova Tanúit. A zenészt eleve elszigetelték közönségétől.
3. május 2020-án megtört a csend. Chistyakov a "Renewal" online koncerten játszott New Yorkban.
