A Wet Wet Wet 1982-ben alakult Clydebankban (Anglia). A zenekar létrehozásának története négy barát zenéjének szeretetével kezdődött: Marty Pellow (ének), Graham Clarke (basszusgitár, ének), Neil Mitchell (billentyűs hangszerek) és Tommy Cunningham (dob).
Egyszer Graham Clark és Tommy Cunningham találkozott egy iskolabuszon. A zene iránti szenvedély hozta össze őket, majd elhatározták, hogy létrehoznak egy csoportot. Közös barátjukat, Neil Mitchellt barátai hangulata ihlette meg.
Megígérte, hogy kulcsokat vásárol a csoportnak, amikor összegyűjti a megfelelő pénzt. Hogy teljes legyen a kvartett, Graham Clark behívta Marty Pellow-t énekesként.
Hogyan alakult minden?
Amikor a zenekar megtette az első lépéseket, Graham Duffin segített a zenészeknek a felvételek és az élő fellépések során. A srácok úgy döntöttek, hogy a zenekart a Scritti Politti Getting Having and Holding című dalának egy sorával nevezik el. Így született meg a Wet Wet Wet név.
A csoport igazi kreatív tevékenysége a zenészek szerint 1984-ben kezdődött. Megtörténtek az első koncertfellépések hatalmas közönség számára, a demók első stúdiófelvételei. 1985-ben Wat Wat Wat együttműködött a Phonogram Records-szal. Aztán megjelent a csoport lemezeinek egyik demóverziója.
A Vet Vet Vet együttes első sikere
Willie Mitchell dolgozott a srácokkal, addigra már profi producer volt. 1987-ben, amikor megjelent az első Wishing I Was Lucky kislemez, a csoport a 10. helyen végzett a top 6-ben.
Ez egy mérföldkőnek számító pillanat volt – a kislemeznek köszönhetően a csoport átütő sikert aratott. A győzelmek még csak most kezdődtek, és a Sweet Little Mystery második kislemezének köszönhetően a csoport bekerült a lista első öt sorába.
A zenekar rajongói izgatottan várják a zenekar első albumát. 1987 szeptemberében a Mercury kiadó alatt megjelent a Popped in Souled Out című nagylemez. Az album a 2. helyet érte el a brit listákon.
Ez nem meglepő, mert akkoriban a csoport még két kislemezt adott ki az Angel Eyes (Otthon és Away) és a Temptation. 1988 januárjában a csoport a lista első helyét foglalta el.
Konfliktus Van Morrisonnal
A csoport elsöprő sikere mellett az első gondok is vártak. A zenekarnak komoly problémája volt, miután a híres ír énekes, Van Morrison beperelte a zenekart.
Ennek a konfliktusnak az oka az volt, hogy Van Morrison megsértette a szerzői jogokat, mivel szavait használta a Sweet Little Mystery kislemezben. Ennek ellenére a Vet Vet Vet zenészeinek sikerült békésen megoldani a problémát, és nem volt bírósági eljárás.
A zenészek 1988-ban régi dalokat adtak ki, amelyek az 1980-as évek második felében születtek. Érdemesnek tartották őket, és új anyaggal kombinálták őket a második albumon, a The Memphis Sessions-on.
Ezzel egyidőben a banda tovább folytatta a slágerlistákat az Egyesült Királyságban a Sgt. Pepper ismerte apámat. Ez csak a The Beatles borítója volt a barátaim kis segítségével. A skót Wet Wet Wet kvartett lett az 1980-as évek első brit csoportja és bálványa.
1989-ben a csapat kiadta a Back Back the River című albumot. A Holding Back the River album új kislemeze újabb sikert hozott a bandának. Ez a stúdiófelvétel volt az együttes átmenete a pop soulból a popzenébe.
Az olyan erős slágerek mellett azonban, mint a Sweet Surrender és a Holding Back the River, voltak olyan lemezek, amelyek nem kaptak jelentősebb figyelmet a hallgatók részéről: a Stay with Me Heartache, a Broke Away és a Hold Back the River. Összességében az albumot a klasszikus feldolgozásoknak köszönhetően jól fogadták.
A Wet Wet Wet csapat alkotói időszaka az 1990-es években
Az 1990-es évek elején a banda turnéra indult Nagy-Britanniában, majd később világszerte. Az egyik turnén a csoport a híres Elton koncertjének "nyitó felvonásaként" lépett fel.
Az együttes negyedik albuma, a High on the Happy Side 1992-ben jelent meg. A slágerré vált Goodnight Girl-nek köszönhetően sikerült megmenteni a csoportot. Az album korábbi kislemezei a jelentős eladások ellenére sikertelenek voltak.
Később megjelent egy különleges album, a Cloak & Dagger, de a banda Maggie Pie & The Impostors álnéven adta ki. A Maggie Pie prototípusa Marty Pellow volt, a The Impostors pedig a csoport többi tagja.
1999-ben Marty Pellow kénytelen volt elhagyni a zenekart alkohol- és drogfüggősége miatt. A csoport ezt követően feloszlott. Sikerült felépülnie, és 2001-ben tért vissza a színpadra, de már szólóművészként.
A csapat érett korszaka - 2004 után
2004 márciusában a zenekar feltámadt, hogy új albumon dolgozzanak. Megjelent az All I Want (2004) kislemez, majd sikeres brit turnét szerveztek.
2012 márciusában bejelentették, hogy a zenekar öt év után első fellépését adja elő a Glasgow Greenben július 20-án, hogy megünnepeljék a Popped in Souled Out megjelenésének 25. évfordulóját.
2017-ben Marty Pellow kilépett a zenekarból, hogy szólókarrierjét elkezdje. A bandát Kevin Simm énekes váltotta fel.
