A Ten Sharp egy holland zenei együttes, amely az 1990-es évek elején vált híressé a You című számmal, amely az Under the Waterline debütáló albumán szerepelt. A kompozíció igazi sláger lett számos európai országban. A szám különösen az Egyesült Királyságban volt népszerű, ahol 1992-ben a zenei toplisták top 10-ébe került. Az albumeladások meghaladták a 16 millió példányt.
Az együttes alapítói és frontemberei két holland zenész: Marcel Kaptein (énekes) és Nils Hermes (billentyűs).
A Ten Sharp kialakulása
Az első csapat, amelyben a jövőbeli hírességek elkezdtek együttműködni, a Streets csoport volt. A csapat 1982-ben jött létre, két versengő együttes, a Prizoner és a Pin-Up tagjai gyűltek össze a teremben. A Thin Lizzy csoport kezdeményezésének köszönhetően a résztvevők úgy döntöttek, hogy rockdalokat írnak az eredeti szimfonikus feldolgozásban.
A zenekar debütálása a Huts Popzenei Fesztiválon való fellépés volt. Ez az esemény 3. március 1982-án történt. Kisebb sikerek után a zenekar Purmerendében és vonzáskörzetében kezdett fellépni.
Aztán a zenei összeállításban szerepelt: Marcel Kaptein - ének és gitár, Nils Hermes - billentyűs hangszerek, Martin Burns és Tom Groen, a basszusgitárért felelős, valamint June Van de Berg dobos. 1982 nyarán Jun van de Bergh helyét a Neon Graffiti Wil Bove-ja váltotta fel.
Utcák csoport
1982 októberében a Streets tagjai felvették a Vara's Popkrant című számokat, amelyeket az országos rádióállomások játszottak. És már 1983 áprilisában a zenei együttes élőben lépett fel a KRO Rocktempelben. A koncertnek köszönhetően a fiatal csapat remélte, hogy felkeltik a lemezcég érdeklődését. Sajnos a zenészek reményei nem váltak valóra.
Szomorúnak és boldognak is nevezhető az 1983 nyarán történt esemény. Aztán a jó öreg Nils Hermes Fender Rhodes-ját és az ARP szintetizátort ellopták ismeretlen behatolók.
Egy kellemetlen esemény arra kényszerítette a zenészeket, hogy új hangszereket vásároljanak - több Roland JX-3P és Yamaha DX7 sztereó szintetizátort. A készülékek minősége jóval magasabb volt, mint az ellopottaké, ami pozitívan hatott az előadott szerzemények hangzására.
A kreativitás megihletett és lendületet kapott zenészei bezárkóztak a garázsba azzal a szándékkal, hogy új szerzeményeket rögzítsenek. Segítségükkel a fiatalok szerettek volna kellemes meglepetést okozni, és megfelelő benyomást kelteni a lemezkiadó cégekben. Az eredmény nem váratott sokáig magára – sikerült egy új számmal felkelteni a CBS Records érdeklődését.
A csoport „újjászületése”.
1984 őszén a zenekar Michel Hugenbozemmel közösen három új szerzeményt vett fel a Svalbard stúdióban. Az új album a When the Snow Falls demóverzióját is tartalmazza. A sikertől inspirálva a zenészek elkezdték tervezni bemutatkozó albumuk, a Streets megjelenését.
A CBS Records megtudta, hogy Észak-Amerikában már létezik egy azonos nevű zenekar. Ezért a hollandoknak rövid időn belül új nevet kellett kitalálniuk. A Ten Sharp 1984 októberében alakult.
1985 januárjában a banda megírta a When the Snow Falls című kislemezt, amely új néven jelent meg. A szám jelentős érdeklődést váltott ki a zenekar iránt a rádióban és a televízióban. Ezzel a 15. helyet szerezte meg a Tip-parádéban.
A második kislemez, a "Japanese Love Song" magabiztosan a 30. helyet foglalta el a zenei listákon. Ez lendületet adott a csapat népszerűségének növekedéséhez. A Japanese Love Song megjelenése után a holland klubok élő fellépései többszörösére nőttek.
A Last Words című szerzemény nem tudta megismételni a korábbi kislemezek sikerét. A fiatalok azonban nem estek kétségbe, és felvehették és kiadhatták az első videót egy zenei kompozícióhoz.
1985-ben a csapat Hollandiát járta, és az ország számos városában élőben fellépett. És már 1987 februárjában a zenészek felvették a Way of the West negyedik kislemezét.
Eltért a korábbi kompozícióktól - a szokásos elrendezést egy nehéz gitár váltotta fel. A CBS Records főnökeinek ez nem tetszett, szerződést bontottak a Ten Sharp csoporttal. A zenészek 1987 őszén adták utolsó koncertjüket Hazerswoude-ban a szokásos ötfős felállásban.
A Ten Sharp csoport további sorsa
A CBS Records-szal kötött szerződés felbontása után a fő felállás két főre csökkent - Nils Hermes, Ton Groen. A fiatalok nem adták fel, és folytatták a zeneírást, de már más előadóknak. 1989-ben a zenészek kétségbeesett, de sikertelen kísérletet tettek, hogy visszatérjenek korábbi dicsőségükhöz két új szerzemény bemutatásával az Országos Dalfesztiválra.
Niels Hermes Connie Van de Bos együttesében kezdett fellépni. A következő két évben a fiatalok továbbra is kompozíciókat írtak más zenészeknek. Ez egészen addig folytatódott, amíg Kapteynt fel nem kérték több demó előadására, köztük a You és az Ain't My Beating Heart is.
A szerzeményeket a Sony Music kiadó főnökei hallhatták. Annyira lenyűgözte őket Marcel Kapteyn énekhangja, hogy azonnal felajánlották a szerződés aláírását. Így jelent meg a Ten Sharp zenekar a szokásos felállásban: Marcel Kaptein (énekes), Niels Hermes (billentyűs). Ton Groen volt a felelős a dalszöveg megírásáért.
Ten Sharp gyümölcsöző munkája
1990 végén a banda 6 számot vett fel az Under the Water-Line albumra. Ezt a nevet nem véletlenül választották – mint a fiatalok bizonygatták, inkább a hátsó vonalon dolgoztak. A híres You című dalt tartalmazó album 1991. március végén jelent meg. A dal, akárcsak a lemez, gyorsan népszerűvé vált a zenekedvelők körében, igazi nemzeti slágerré vált.
Az Ain't My Beating Heart című szám megjelenésével a hét dalból álló album 10 számra bővült. Ez lehetővé tette a csoport számára, hogy elérje a nemzetközi szintet. A When the Spirit Slips Away című kislemez felvétele és a When the Snow Falls 1992 márciusi újrakiadása után a banda kiadott egy új számot Rich Man címmel. Az új szerzeményeknek köszönhetően újabb lemezt is rögzítettek a zenészek.
A You című dal sikere
A You című kislemez nagy népszerűségnek örvend minden európai országban. A pálya és az új rekord népszerűsítése érdekében a csapat beutazta egész Európát. Nem feledkezett meg a rádióban és televízióban való szereplésről sem. A kis összetétel miatt a koncertek csak zongorakísérettel zajlottak. Néha Tom Barlage szaxofonos is csatlakozott a sorhoz. Ez így folytatódott 1992 őszéig.
Ten Sharp második albuma, a The Fire Inside
A második albumot Michiel Hoogenboezem producerrel vették fel 1992-ben a Wisseloord stúdióban. Elődjéhez képest a korong bensőségesebb, mélyebb és gazdagabb lett.
1993 májusában a banda új albumot adott ki, amely a Dreamhome (Dream On) című szerzeményt tartalmazza. A szám gyorsan népszerűvé vált a "rajongók" körében, és számos zenei listára került Hollandiában.
Márciusban a banda kiadta a Rumors in the City című kislemezt. A zenészeket Argentínában inspirálták a szám megírására és a videó felvételére. A videót az Amnesty International támogatta, és maga az Amnesty által készített felvételen alapul.
A Ten Sharp ma a lakonikus, intelligens és stílusos popzene megtestesítője. Elektronika elemei, soul, kiváló minőségű rock – a tökéletes „koktél”, amellyel meghódíthatja a zenei listákat és számos „rajongó” szívét.
