Vaszilij Slipak egy igazi ukrán rög. A tehetséges operaénekes rövid, de hősies életet élt. Vaszilij Ukrajna hazafia volt. Énekelt, elragadó és határtalan énekvibrátóval örvendeztette meg a zenerajongókat.
Vaszilij Slipak művész gyermekkora
20. december 1974-án született Ukrajna egyik legszínesebb városában - Lviv városában. Korai gyermekkorától kezdve a családfő, Jaroszlav Slipak Vaszilijba szeretett és földje iránti tiszteletet adott. És számára a haza nem csak egy szó volt.
A fiú gyermekkora boldog és kedves volt. Vaszilij nem konfliktusos gyerek volt. Meglepő módon Slipak szüleit nem a kreativitás kapcsolta össze. Valószínűleg Vaszilijnak meg kellett köszönnie nagyapjának erős vokális képességeit, aki bár nem rendelkezett énekképzéssel, jól énekelt.
Korai gyermekkorától kezdve a fiú érdeklődött a zene iránt. Énekesi tehetségének kibontakozását testvérének köszönheti. Orestes (ez volt az énekes motivátorának neve) támogatta bátyja kreatív törekvéseit. Ő vitte Vaszilij testvérét a népszerű Dudarik állami férfikórusba.
Vaszilij Slipak zenész fiatalsága
Egy oktatási intézményben Slipak találkozott egy kulcsfontosságú személyiséggel - Nikolai Katsal tanárral. Vaszilijban sikerült jó zenei ízlést kialakítania. A kompozíciók közül Vaszilij Jaroslavovics inkább az ukrán mesterek szerzeményeit adta elő. Főleg az a cappella kórusverseny műfaj úgynevezett "aranykorszakának" zeneszerzői voltak kedvencei.
A Dudarik kórus tagjaként Slipak az ukrán színpad más képviselőivel együtt vett részt gyűjtemények rögzítésében. Ahhoz, hogy megértsük, milyen volt a csoport, elég annyit tudni, hogy a kórus a New York-i Carnegie Hall koncertterem helyén lépett fel.
Vaszilijnak egyedi hangja volt (kontratenor). Ennek ellenére első próbálkozásra nem lett oktatási intézmény tanulója. Megbukott az országos zeneakadémiára, amely szülővárosában volt. Ez nem vezette félre. Ebben az időszakban sokat turnézott és kitágította látókörét.
Az 1990-es évek elején belépett a kívánt egyetemre Maria Baiko professzor szakára. Ez nem csak Vaszilij számára volt jó jel, hanem munkája rajongói számára is. Slipak repertoárját ukrán és európai zeneszerzők remek kompozíciói egészítették ki. A művek érzékeny előadása megdobogtatta a zenekedvelők szívét.
Gyakran vett részt az oktatási intézményben rendezett koncerteken. A tanárok bókot mondtak neki, és megjövendölték, hogy Slipak Ukrajna tulajdonába kerül.
A kreatív karrier virágkora
Az 1990-es évek közepén egy teljesen más oldal nyílt Vaszilij Slipak kreatív életrajzában. Egyébként ezúttal egy rokona segített neki. A tény az, hogy Orestes éppen ebben az időszakban ment el az orvosok kongresszusára Franciaországban.
Egy idegen országban sikerült összebarátkoznia az Ukrán Szó kiadvány munkatársaival. Abban az időben a szerkesztőséget Yaroslav Musyanovich vezette. Bemutatta Slipak Sr.-t Marian Kuzan zeneszerzőnek, és utalt rá, hogy tehetséges testvére felvételeivel hagyja el a lemezt. Alig néhány hónappal később Vaszilij részt vett a rangos Clermont-Ferrand-i fesztiválon. Siker volt a fiatal művész számára.
Vaszilij kifejezetten erre az eseményre készített exkluzív programot. Emellett úgy döntött, hogy Händel Máté-passiójával és Bach János-passiójával kedveskedik az igényes közönségnek. Vaszilij idegen nyelvű kompozíciókat adott elő. Ennek a ragyogó teljesítménynek köszönhetően egyszerre kapott rangos díjakat és világhírt. Egyébként több szerzeményt is előadott anyanyelvén, amitől végre megszerette a közönséget.
Slipak külföldi szereplése „áttörés” volt. Vaszilij sokat fejlődött kollégái szemében. Az énekesnő olyan zseniálisan teljesített, hogy másnap színes szalagcímek villantak fel a helyi francia lapokban az ukrán csalogányról. Ezenkívül a Párizsi Akadémia népszerű tanárai meghallgatást szerveztek neki. Utána a tanárok felismerték, hogy Vaszilijnak kontratenorja van.
Ezután Vaszilij bemutatta a koncertprogramot a francia közönségnek. Fellépett a Vichy Operaház színpadán, ahol ukrán népzenei kompozíciókat adtak elő.
Ezzel egy időben a művész a Kyiv Music Fest zenei fesztiválon Alexander Kozarenko „P'ero dead loop” című kantátáját mutatta be a nagyközönségnek. A lelkes közönség nem akarta elengedni a mestert a színpadról. Különböző sarkokból kiabálták az emberek: "Ancore!".
Egy évvel később fellépett az Ukrán Virtuózok fesztiválon, amely abban a városban zajlott, ahol Slipak gyermekkorát töltötte. Természetesen Lviv városáról beszélünk.
Egyedülálló teljesítmény
A bonyolult operarészek és az egyszerű ukrán dalok egyaránt könnyűek voltak számára. A maestro olyan zseniális kompozíciókat adott elő, mint: "Figaro esküvője", "Don Giovanni" stb.
Slipaknak volt egy szerepe, amit nem tudott másra cserélni. A színpadon előszeretettel próbálgatta a Faust című opera halhatatlan Mefisztó képét.
2008-ban az énekes nagy európai turnéra indult. A maestro tekintélye akkora volt, hogy nem klasszikus koncerthelyszíneken lépett fel, hanem ősi katedrálisokban, palotákban és színházakban. Kultikus karmesterekkel és zenekarokkal dolgozott együtt.
Körülbelül két évtizedig az operaénekes Franciaországban élt. Abban az időben a Párizsi Nemzeti Opera tagja volt. Ragyogó szólókarriert készíthetett volna, hiszen Vaszilij hangi képességei egyedülállóak voltak. De amikor az ellenségeskedés megkezdődött Ukrajnában, nem maradhatott közömbös, és visszatért hazájába. Donbassba ment.
„Mítosz” hívójelként ismerték. A katonák nem is tudták, hogy az operasztár mellett vannak. De Slipak nem akart beszélni róla. Időnként elhagyta a frontot. Ebben az időszakban Vaszilij jótékonysági koncerteket tartott.
Vaszilij Slipak halála
29. június 2016-én elhunyt. Egy mesterlövész golyója szúrta át. Annak ellenére, hogy Vaszilij meghalt, gazdag örökséget hagyott rajongóira. Holttestét 1. július 2016-jén temették el Lvivben, a Lychakiv temetőben, a 76. számú tiszteletbeli temetkezések területén. Egy évvel később Ukrajna elnökének rendelete alapján Vaszilij Slipak posztumusz megkapta a Hőse címet. Ukrajna.